2021: Változnak az idők. Újra napi használatban van az autó ősz óta. A márkás "nyugati" termosztát is feladta a harcot és kicsit nyitva maradt. Nagyjából 6000 km került bele az új futóműbe és ugyanolyan stabilan tart, mint anno. A tavaszi kerékcserével egybekötött szabadkézi rugóvágást tartottam a fenti cikkben vázolt problémák miatt. Összesen egy egész menetet vágtam belőlük. Ezzel megoldódott a probléma. Az autó 20 mm-rel lejjebb került hátul, a lengéscsillapítók már nincsenek túlságosan széthúzódva. Ezzel együtt lágyabb lett hátul a felfüggesztés, az elsővel egészen összhangba került.
 

Másnap véletlenül betolattam egy árokba valahol a szomszéd megyében egy szűk erdei úton való megfordulásnál. Eleinte próbálkoztam önerőből kimászni, de csak a gumi füstölt aztán már az anyaföld is. A hátsó ülésen pedig izgatottan figyelt az altatásból ébredező bajszos lábasjószág, hogy megint micsoda kalandba keveredtünk. Vagyis csak ő keveredik bele, mert mindig valami megpróbáltatás elé állítja a sors szegényt, aminek folytán olyan orvosi gépeket használ, amikre az emberek hosszú hónapok vagy évek várólistája után jut el. Ha eljut... Így aztán nincs mit tenni, ki kell alakítani a helyét az autóban és menni. Én csak sofőr vagyok, bíztatom amikor kell, de a kemény részét ő teljesíti. Szóval kíváncsian leste, hogy mitől rángatózik ennyire ez a jármű. A vége az lett, hogy felvettem a kesztyűt és egy erdőben talált jókora rönkdarabbal kiástam a kerekek előtti részt, hogy laposabb szögben álljon a kerékre. Ha nem is túl könnyen, de sikerült kikapaszkodnunk. Az árokban a lökhárító tartotta az autót, mert az leért a túloldalt. Kicsit elgörbült a műanyagot felfogó alsó csavar konzolja és leszakadt a bal hátsó sárvédőgumi a tartóval együtt. A tanulság, hogy jobb használni a kéziféket, amikor szükséges.
 

Egy kis csiszolás, alapozás és festés után visszakerült a konzol és a sárfogó is. Következett a nyitott termosztát cseréje. A jobb idő beálltával megpróbáltam elzárni a fűtéscsapot. Meg se mozdult. Öröm az ürömben, hogy a két tétel cseréjéhez elég csak egyszer pancsolni az udvaron. Jött a szokásos bontás a műszerfal alatt. Kesztyűtartó ki, alatta a polc szintén levegőzni ment, majd a jobb oldalsó szellőzőnek a műanyag csövét szedtem ki, hogy jobban elférjek. A jobban elférést úgy kell érteni, hogy látni ekkor sem látni mit csinál az ember, de már egy kézzel oda lehet férni. Kiszedni nem nagy dolog, segít a gravitáció. Az alátéteket, anyacsavarokat visszajátszani a fűtéscsap mögé már valódi türelemjáték. A régi nagyon sokáig bírta, kerámiabetétes volt. Most sem ezzel volt a gond, hanem a tengelyén a gumitömítés annyira megduzzadt, hogy nem lehetett elfordítani a kart. Termosztátból az új most gyári AvtoVAZ eredetű. Mondjuk már végigpróbáltam a teljes palettát, amit csak az alkatrészipar produkálni tudott a gagyitól az állítólag márkás nyugatiig, de mindig nyitva maradtak egy idő után. Erre mondják, hogy átkozottul jó az autó.
 

29 év ridegtartása után elengedte magát az eredeti magyar gyártmányú rendszámtábla tartó. Sajnos vagy egy bokor megnyomhatta vagy a mosóban a lándzsával megütöttem, ezért eltört középen is. Igazából nem a tartó hibája, ment volna még pár kilométert. Most egy egyszerű darab van fent, elég masszívnak látszik.
 

A tél elejéig gond nélkül ment az autó, aztán egyszer csak olyan darálós-súrlódós hangja lett egy váltást követően, hogy visszatértek a szétdurrant váltóval kapcsolatos régi emlékek. A kuplung benyomásával megszűnt a zaj, innen már tudtam, hogy bibis lett kuplung. Egy-két alkalommal még előjött utána a zörej, mintegy figyelmeztetésül, hogy nem kéne hetekig halogatni és halódó tengelykapcsolóval járkálni minden nap! Ez egy olyan szerelés, amihez nincs eszközöm, helyem és erőm, mert a váltó leszedése (kb. 40 kg) két emberes mutatvány. Hátráltató tényező az erősen fagyponthoz konvergáló hőmérséklet. Ezért kértem egy időpontot a szervizbe és kiszedtem a beltérből a középkonzolt és mindent a váltórúd körül. Az előzetes megtekintéskor persze csendben volt, így szokott lenni... Másnap azonban állandósult a zaj hazafelé úton, mivel nem volt bent semmi a váltó körül, (még az utat is látni) ezért egy elég fárasztó hangzavar keletkezett az utastérben. Otthonról már csak a műhelyig mentem vele, de azt mindenki hallotta.
A szervizben kicserélték a teljes kuplungszerkezetet. Sachs szett került bele, adják hozzá a kinyomócsapágyat. A főtengely hátsó szimeringje eresztette az olajat és a végcsapágya erősen elhasználódott, ezért ezek is cserélve lettek. A váltóban maximumon van az olajszint, nem szivárog sehol. A kuplung eredeti volt, 186.000 km ment bele. Érdekes, hogy megszűnt egy súrlódó hang, amit én a vezérlésnek tulajdonítottam, pedig a végcsapágy volt az. Kiszedett középkonzollal jobban hallani ezeket a hangokat. A kíméletesebb üzemeltetés érdekében lemondtam a napi autózásról és tömegközlekedésre váltottam.

Idei mérce: 8063 km.