Gyártó

Származás

Japán-NSZK

Év

1975-1980

Jellemzők

Hi-Fi minőségű sztereo erősítő 4Ω-os kimenettel, 2+2 db hangfalhoz. Félvezetők száma: 30 db tranzisztor, 5 db Si-dióda és 4 db Ge-dióda. Integrált áramkört nem tartalmaz. Tuner, két magnó, mozgó mágneses lemezjátszó csatlakoztatható hozzá. Továbbá van egy AUX bemenete is. Az előlapon fejhallgató aljzat van. Balansz, magas- és mélyhangszín szabályzó és hangerő potméter található az előlapon. A kapcsolókkal a fiziológiai hangerőszabályzást, mono-sztereó átkapcsolást, magas- és mélyvágó szűrőt lehet kapcsolni. A "Mute" kapcsoló 20 dB-el csökkenti az adott hangerőt. A "Dubbing" kapcsolóval két magnó között lehetséges a szalagról szalagra történő másolás. A "Monitor" kapcsolóval pedig a felvételi együtthalgatás valósítható meg.

Teljesítmény sávszélesség: 30-35.000 Hz. Harmonikus torzítás: 0,1 %. Frekvenciaátvitel: Phono: 30-15.000 Hz ±1,5 dB; Tuner: 10-50.000 Hz ±2 dB; Aux: 10-50.000 Hz ±2 dB; Magnó: 10-50.000 Hz ±2 dB. Hangszínszabályozás: 100 Hz-en ±8 dB; 10 kHz-en ±8 dB. Bemenetek: Phono: 2,5 mV ±0,5 mV; Tuner: 150 mV ±30 mV; Aux: 150 mV ±30 mV; Magnó: 150 mV ±30 mV. Magnetofon kimenet: 30 mV ±6 mV. Kimenő teljesítmény (THD: 0,5%): szinuszos: 2x75 W; zenei: 2x150 W. Teljesítményfelvétel: max. 560 W.

Méret

434x144x304 mm; 13 kg.

Egyéb

Az erősítő Sony-Wega 3000 A HiFi néven is létezett RCA csatlakozós bemenetekkel és rugós hangfalkábel-csatlakozókkal. Továbbá ismert Toyo Music Air MAP-5800 típusként is. Mindkét esetben tartozott a toronyrendszerhez lemezjátszó, magnódeck és tuner. Valószínűleg a japán tervezésű és gyártású készüléket valamelyik német konzumelektronikát is árusító kereskedőhálózat értékesítette saját "Studio" névvel anno. Kapcsolói, potméterei Alps gyártmányok.

A készülék vagy másfél évtizedet várt a javításra. Hibásként került hozzám valamikor a kétezres években, mindkét végfokozata tönkrement korábban. Mivel semmit nem tudtam róla, ezért alapos javításon esett át. Először a tápegységet néztem végig. Majd végfokok nélkül üresen bekapcsoltam és lemértem, hogy hol és milyen feszültségértékek vannak. +/- 45V a tápfeszültsége a végfokoknak. A végfok modulok következtek. Minden félvezetőt és kondenzátort kiforrasztva lemértem. A félvezetőkből alig maradt használható. Ezért helyettesítést kerestem hozzá. Az eredeti 2S típusú japán tranzisztorokat a Sanyo gyártotta. Mindenképp szerettem volna megmaradni a TO3 tokozású végtranzisztoroknál, amik eredetileg 2SB697 és 2SD733 típusok voltak. Helyettük OnSemi gyártmányú MJ15003G és MJ15004G lett beépítve. A kisebbek legtöbbjéhez volt másik megfelelő 2S fajta. A meghajtó tranzisztorok párba lettek válogatva. A teljesítmény-tranzisztorok viszont nem. Sima multiméterrel nem lehet őket rendesen kimérni erősítési tényezőre. Komolyabb méréshez nincs sem anyagi lehetőségem, sem eszközparkom. Az ellenállásokat szintén ellenőriztem, mindkét modulon ugyanazt az 1-1 darabot kellett cserélnem, mert megnyúltak.
Bekapcsolás előtt egy 60W-os hagyományos izzót forrasztottam a hálózati primer körbe sorosan. Ez áramkorlátozó és indikátor szerepet tölt be. Ha zárlat vagy egyéb baj miatt megnő az áramfelvétel, az izzó világítani kezd. Ha nincs baj, akkor a bekapcsolást követő felvillanás után csak parázslik. Látványos mégis hasznos funkció. A végfok modulon van egy kis trimmer potméter. Ez a nyugalmi áram beállítására szolgál. Hogy ne legyen meglepetés bekapcsolásnál, célszerű a legnagyobb értékre állítani. Minden funkciót semleges állásba kapcsolva, hangerőt teljesen levéve, bemenő jel nélkül előbb az egyik majd a másik végfokot bekötve indítottam az erősítőt. Szerencsére nem volt gond. Tápfeszültség stb. mérések és kis üres járás után beállítottam a nyugalmi áramot. Ezt a végtranzisztor emitter ellenállásán mért feszültségből Ohm-törvénye segítségével átszámolva 35-40 mA-re állítottam.
Jelgenerátor segítségével 150 mV nagyságú szinusz jelet adtam az erősítő bemenetére 50 Hz, majd 1 kHz, végül 10 kHz frekvenciával, amit oszcilloszkóppal figyeltem a hangszóró csatlakozókon. Először kicsi majd nagy hangerő-állásban lemérve őket a nyugalmi áram állító trimmer potméter segítségével akkora nyugalmi áram állítandó, aminél még nem jelenik meg a keresztezési torzítás. Ha megjelenik, akkor nullátmenetnél válla lesz a szinuszgörbének a szkópon. Figyelni kell, mert a trimmer nagyon érzékeny, kis elfordulás is nagy nyugalmiáram-változást jelenthet. Nálam nem jelent meg a torzítás, dokumentáció hiányában megmaradtam a fenti beállításnál.
Jöhetett a rendes járatás zenével! Pár alkalom után megadta magát a koppanásgátló relé. A burkolata amúgy is hiányzott, gondolom korábban már piszkálta valaki. Kicseréltem, de ilyen lábkiosztású relé már nincs, ezért kicsit vezetékezni kellett az újat. Majd megpúposodott egy kis szűrőelkó az input-modulon. Korábban valaki nem megfelelő feszültségértékűt tett bele a gyári helyére. Ezt szintén cseréltem. Még később egy szűrőelkó elfolyt a tápegységben, ami a végfok egyik tápfeszültségénél volt. Ezt párban cseréltem. Az elején ellenőrzésként kiforrasztva két műszerrel is ellenőriztem és mindent rendben találtam. Feltűnt, hogy nem valami fickósak a kivezérlés jelzők. Stabilan ragaszkodtak a nulla értékhez, amin még Deborah de Luca sem tudott segíteni. Sokáig kerestem mi a hiba, mire rájöttem, hogy maga a műszer a rossz. Mindkettőnek szorult a tengelye. Lazítottam rajtuk és az állórészen is próbáltam görbíteni. Utána a mutatóra fújva majdnem végig kilendültek. A szereléshez jó nagy türelem és figyelem kell, mert mindene rendkívül kicsi, apró és sérülékeny. A műszer mögött található a skálavilágítás szofita izzói. Az egyik izzónak el volt oxidálódva a beforrasztott kivezetése és a szerelésnél elpattant. Ezeket párban cseréltem, hogy ne legyen színbeli eltérés. A kezdeti problémák után stabilan működik az erősítő. A vagány külsejével önmagában is megállja a helyét, bár apróbb karcok vannak már rajta. Komolyabb műszerezettség hiányában szakirányú audiophile méréseket nem tudok rajta elvégezni, így csak annyit mondhatok, hogy elégedett vagyok vele és a hangjával.